Az önhordó torony egyfajta távközlési torony, amely nem igényel semmilyen külső támaszt vagy vezetékeket, hogy függőlegesen maradjon. Egyedül áll, és csak a saját kerete támogatja. A tornyot úgy tervezték, hogy ellenálljon az általa támasztott felszerelés súlyának, valamint a szélnek és egyéb erőknek anélkül, hogy kihajlás vagy összedőlne. Az önhordó torony szerkezete jellemzően a következő összetevőket tartalmazza:
1. Alap: A torony alapja az alap, amelyre a teljes szerkezet épül. Jellemzően vasbetonból készül, és mélyen a talajba van temetve, hogy stabilitást biztosítson.
2. Toronylábak: A torony lábai alkotják a fő függőleges tartószerkezetet. Általában acélból készülnek, és össze vannak hegesztve vagy csavarozva, hogy háromszög vagy négyzet alakú rácsszerkezetet alkossanak.
3. Átlós merevítők: Az átlós merevítők a torony lábainak megerősítésére szolgálnak, és megakadályozzák azok meghajlását vagy kihajlását nagy szélterhelés hatására. Általában acélrudakból vagy -kábelekből készülnek, és rendszeres időközönként rögzítik a torony lábaihoz.
4. Vízszintes nyalábok: Vízszintes nyalábokat használnak a torony lábainak összekötésére és az antennák és egyéb berendezések fő platformjának kialakítására. Általában acélból készülnek, és csavarral vagy hegesztve vannak a torony lábaihoz.
5. Antennatartók: Az antennatartók a torony tetején találhatók, és az antennák és egyéb berendezések rögzítésére szolgálnak. Általában acélból készülnek, és a vízszintes gerendákhoz csavarozva vagy hegesztve vannak.
6. Villámvédelem: A villámvédelem a toronyba van beépítve, hogy megakadályozza az elektromos vihar okozta károkat. Jellemzően villámhárítókat és földelési rendszereket tartalmaz, amelyek elvezetik az elektromos áramot a toronytól.
7. Beléptető létra: A torony lábaihoz általában egy feljárólétra van rögzítve, hogy a technikusok fel-le mászhassanak a toronyban karbantartási és javítási munkák elvégzése céljából.
